A Föld egy különleges és kiváltságos bolygó, hiszen adottságai lehetővé teszik, hogy élőlények népesíthessék be a felszínét. A hozzá legközelebbi csillag, a Nap pedig ingyenes ajándékával, az éltető energiával biztosítja az ehhez szükséges fényt és meleget.

A Galaxisban több százmilliárd csillag található, amelyek körül kb. 50 milliárd bolygó kering. Ezek a saját Naprendszerünkhöz hasonlóan „működnek”, de van egy rendkívül fontos különbség. Az eddigi kutatások eredményei alapján nincs olyan bolygó, amely a Földhöz hasonló lenne.

Mert csak itt adottak az élet nélkülözhetetlen feltételei

A különböző természeti jelenségekben hatalmas energia rejlik. Ez egy olyan ingyenes lehetőség, amit ha nem használunk fel, akkor bizony kárba vész. A hozzánk legközelebbi csillag, a Nap, folyamatosan elhalmoz minket fénnyel, amit a technika fejlettségének köszönhetően könnyedén felhasználható energiává alakíthatunk.

A Földön jelenleg több mint hét milliárdan élünk. Az életben maradáshoz mindenkinek szüksége van bizonyos feltételekre, és ezt a bolygónk a „készlet erejéig” biztosítja számunkra. A földi erőforrások meghatározott mértékben állnak rendelkezésünkre, ha ezek elfogynak, akkor bizony nincs tovább.

Szeretjük felfedezni a minket körülvevő világot. Kíváncsi természetünk egyre csak a dolgok megismerése felé vezet minket – éppen ezért elemeire szedjük a golyóstollat, és olykor saját kezűleg vágunk bele a bicikliszerelésbe. De szeretünk utánanézni a „szét nem szedhető” dolgoknak is, megismerni például az üveg, a kártyapakli, vagy a mobiltelefon előállítását.

De kíváncsiak vagyunk a napelemre is

„Vigyázat, szmogriadó” – harsogta a szomorú igazságot az internetes sajtó pár napja. Az Országos Közegészségügyi Központ felmérése alapján az év első napján 6 településen veszélyes és 12 városban egészségtelen volt a levegőminőség.[1]

A legtöbb ember születésétől fogva kíváncsi. Az újszülöttek kezdetben rácsodálkoznak a világra, majd ennek a kíváncsiságnak köszönhetően fokozatosan megismerik azt. Ha felfedeznek egy-egy új dolgot, akkor addig nem „nyugszanak”, míg azt kívülről-belülről meg nem ismerik. És ez a kíváncsi természet a későbbi években is megmarad – épp ugyanannyira az emberi kapcsolatok, mint a használati tárgyak területén.

Hallottál már Edward Murphyről? Nem? Pedig a világhírű törvényét biztosan ismered – „ami elromolhat, az el is romlik”. Bizony-bizony, mindannyian sokat emlegetjük Edward Muprhy, amerikai mérnök mondatát, ha valami nem a tervek szerint alakul.

Az megvan, hogy a kerékpár környezetkímélőbb, mint az autó?

Egyrészt olcsóbb az előállítása, másrészt a működéséhez nincs szükség a fosszilis üzemanyag elégetésére – így tehát nem keletkeznek az üvegházhatást felerősítő gázok. Ráadásul a kerékpározás az egészségre is jó hatással van, hiszen átmozgatja az izmokat, edzi a szívet és élénkíti a vérkeringést.

Sokan azt gondolják, hogy a környezetvédelem az őserdők védelmével és az óceánok tisztításával kezdődik. Ezek valóban rendkívül fontosak, azonban a minket körülvevő világ védelme nem csupán ennyiből áll. Ennél jóval többet is tehetünk, hiszen ha tudatosabban éljük a mindennapjainkat, akkor a globális problémákat is csökkenthetjük.