„Vigyázat, szmogriadó” – harsogta a szomorú igazságot az internetes sajtó pár napja. Az Országos Közegészségügyi Központ felmérése alapján az év első napján 6 településen veszélyes és 12 városban egészségtelen volt a levegőminőség.[1]

Színvariációk egy témára

A levegőhigiéniás index egy nemzetközileg elfogadott mutatószám, amely az alapszennyező anyagok (pl. nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon) mértéke alapján jellemzi a légszennyezettség szintjét. A különböző területeken elhelyezett mérőállomások adatait összevetve számítják ki az aktuális állapotot – ami négy légszennyezettségi kategóriába sorolható. Az elfogadható állapotot a kék, a kifogásolt helyzetet a zöld, az egészségtelen minőségű levegőt a narancssárga, míg a veszélyes állapotot a piros színnel jelzik.

Budapest is pirosan villogott

Az év első napján több településen is veszélyes vagy egészségtelen volt a levegő összetétele, amiről a szmog is tanúskodott.

A földrajzi és az időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően füstköd alakul ki. Ennek esélyét növelhetik bizonyos természeti jelenségek (pl. a vulkánok és szélviharok), azonban jóval nagyobb gondot jelentenek azok az emberi tevékenységek, amelyek révén környezet- és levegőszennyező anyagok keletkeznek. Ezek közül a legjelentősebb „forrás” a fosszilis energiahordozók égetése.

A megoldáshoz két út is vezet

A légszennyezés problémáját aktív és passzív módon is orvosolhatjuk.

Ha csupán a szennyezettség mértékét csökkentjük, akkor a passzív eljárás útján indulunk. Ennek keretében különböző, elsősorban gáztisztítási módszerek vethetőek be, amelyek segítségével kiszűrhetőek és eltávolíthatóak a szennyező anyagok a levegőből.

Azonban ha a tettek mezejére lépnénk, és nem csak az akut probléma orvoslását, hanem a megelőzést is fontosnak tartjuk, akkor válasszunk aktív eljárásokat. Ennek eszközei között főként „zöld” megoldásokat találhatunk, amelyek lényege az emisszió

[1] Forrás: https://www.antsz.hu/hir1/levegominoseg170102.html